Hogyan építsünk egyszerű komposztálót házilag?

 A kertészkedés szerelmeseinek, és a környezetbarátoknak is egyaránt ajánljuk, hogy rendelkezzenek otthon egy komposztálóval, hiszen a kertben és a háztartásban keletkező zöld hulladékokat így hasznosíthatjuk értékes tápanyagforrásként.

 Ahhoz, hogy saját komposztálónk legyen, csak pár egyszerű lépést kell végrehajtanunk és máris javítani tudjuk vele a talaj szerkezetét és elősegíthetjük a növények gyorsabb növekedését is. Lássuk mire lesz szükségünk!

 Szerezzük be a hozzávalókat!

 Ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni a komposztáló építését, be kell szereznünk az alapanyagokat. Ehhez szükségünk lesz 4 db 150 cm hosszú deszkára, egy nagyobb darab csirkehálóra kb. 1,2x2,5 méter méretben, valamint az összeszereléshez szükséges csavarokra, kartondobozokra és egy régi, már nem használt szőnyegre vagy textíliára.

A deszkalapokat előre szabjuk méretre, hogy megkönnyítsük a dolgunk. Ezután érdemes pár rétegben  vékonylazúrral  átfestenünk, hogy növeljük az élettartamát. Ezekből fogjuk összeállítani a komposztáló ládát, ami utána nagy hasznunkra lesz a kertészkedések során.

 A komposztáló megépítése

Vegyük az eszközeinket és jelöljük ki a komposztáló helyét a kertben. Ha ez megvan, verjük le a földbe a deszkáinkat úgy, hogy azok egymástól kb 80 cm távolságra legyenek, négyzet alakban. Addig üssök a földbe, amíg kb 120 cm magasságban áll ki a földből. Ha ez megvan tekerjük köré a csirkehálót és csavarozzuk a deszkákhoz. Figyeljünk arra, hogy a komposztáló egyik oldalát hagyjuk szabadon, vágjuk körbe a hálót és az éleit hajtsuk vissza, nehogy sérülést okozzon.

 Ha ez megvan rakjuk a kartonpapírt a tároló aljába és erre kezdjük el halmozni a rétegeket. A textíliára pedig ahhoz lesz szükség, hogy megvédjük a komposztálandó anyagokat az esőtől és a víztől, ezért annak tetejére fogjuk helyezni.

Mit tegyünk a komposztálóba?

Először szórjunk bele körülbelül 20 centiméter földet, ez lesz az első rétegünk, erre pedig ugyanilyen vastagságban egy réteg egyéb hulladék kerül (gallyak, levágott fű, stb). Az összeszedett ágakat érdemes feldarabolni, hogy meggyorsítsuk a komposztálási folyamatot. Ezt követően újabb földréteg kerül bele. Ezeket a szinteket mindig locsoljuk át vízzel, hogy nedves legyen. Innen kezdve pedig elkezdhetjük a rendszeres használatot. Ha nagyobb adag hulladék kerül bele, érdemes majd időnként újabb réteg földdel is ellátni, majd hetente vasvillával átforgatni.

 A komposztálási folyamat pár hét után indul be, és nagyjából 2-3 hónap alatt válik használható tápanyagforrássá. A koposztáló építését követően számos háztartási és kerti hulladékot helyezhetünk el benne, mint például a falevelek, növénymaradványok vagy a kertben levágott fű. Ezenkívül számos háztartási hulladékot is belerakhatunk, mint a tojáshéj, gyümölcs és zöldség maradékok.

 Mit ne tegyünk a komposztálóba?

A kerti hulladékok újrahasznosításakor mindig ügyeljünk arrra, hogy beteg növények ne kerüljenek a komposztálóba. A folyamat során igen magas hőmérséklet keletkezik, mely ideális táptalaj a különféle gombák és egyéb növényi betegségek elszaporodásához.

A háztartási hulladékok közül nem rakhatuk a komposztálóba folyékony vagy romlott ételmaradékokat, húst, olajat vagy papírt. Kerüljük a nehezen lebomló hulladékok belehelyezését. Továbbá citrusféléket, diófalevelet, tuja és fenyőágakat sem ajánlott a komposztálóba tenni.

Tipp: Ha időközönként átfogatjuk a már meglévő komposzt dombot, fel tudjuk gyorsítani a folyamatot, és hamarabb jutunk hozzá a tápanyagban gazdag segédtalajhoz.