Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsót vegyünk – mondta egyik kereskedő ismerősünk, de sorolhatnám a számtalan közmondást, ami arra utal, hogy az olcsó megoldások nem mindig a leggazdaságosabbak.

Ez az árkülönbség és természetesen a hozzá tartozó minőség különbség, a 25/2006 (II. 3.), a festékek szerves oldószertartalmának szabályozásáról szóló, un. VOC rendelet szigorodásával különösen hangsúlyozottá vált. A jelenlegi alkyd alapú festék és mázoló kínálatban olyan szélsőséges megoldásokat alkalmaznak, amelyek már igencsak a minőség és a tartósság rovására mennek.

Egyes esetekben nemhogy védenék az acélt a rozsdásodástól, de még elősegítik annak korrózióját. A 2010. január 1-jétől érvényes VOC rendelet alapján, 1 liter oldószeres mázoló festék 300 mg szerves oldószert tartalmazhat. Pl. a Dunaplaszt Kerítésfesték szárazanyag tartalma kilogrammra számolva 85-86%.

Ez a rendelet azért született, hogy a vevők jól járjanak (több festék marad a felületen) emellett a környezetet is kíméli az elpárolgó szerves vegyületek csökkentésével. Ezen a jogszabályon is vannak hézagok, kiskapuk és rendszeresen gyakorolnak trükköket, hogy a törvényt megkerüljék.

Mindjárt a legelrettentőbb példával kezdem: van olyan nagy világcég márkaterméke, mely 22% csapvizet emulgeál az oldószeres festékébe (egy kis detergens hozzáadásával), ami azt jelenti, hogy mire megszárad, az acél amire direkt ráfestjük, már meg is rozsdásodott, a vevő pedig kap kb. feleannyi szárazanyag tartalmat fajsúly könnyítetten, egy nagy mennyiségű vízzel és oldószerrel. 

Ez a legdurvább megoldás, mások csak apróbb trükköket alkalmaznak, pl. a frissen gyártott festéknek adnak 80-160 hónap garanciális időt, és azt mondják, hogy 2007. előtt gyártották, amikor még a VOC rendelet nem volt érvényben

Azonban, ha a gyártó be is tartja a VOC rendeletet, a minőség tekintetében még így is lényeges különbségek lehetnek. Egy szójaolajból gyártott alkydgyanta öregedése és mattulási sebessége fele akkora, mint egy talzsírsavas vagy egy naprazsírsavas alkydgyantából készültté, emellett az utóbbiak jobban sárgulnak. 

Ha valaki veszi magának a fáradtságot és letisztítja a felületet, ledrótkefézi, esetleg alkalmaz valamilyen korrózióvédő alapozót, vagy töltőalapozót és utána lemázolja, akkor ez a sok befektetett munka megérdemli azt a 30-40% ártöbbletet, amibe egy igazán megbízható, fényét és színét sokáig megőrző bevonat kerül. 

Persze az alkydgyantából készült bevonatnak, még ha szójás is, van egy öregedési és mattulási ideje, amihez képest egy akril-vinil rendszer, mint pl. az Alvikorr a dupláját tudja.

Hogy egy közmondással zárjuk: Olcsó húsnak, híg a leve!